hu

Kromatikus skála

Kromatikus skála

A skálák a zenei diatonikus módokkal együtt nemcsak a zene szerkezetének megértésében segítenek, hanem hozzájárulnak a zenész képességeinek fejlesztéséhez is. A skálák felépítésének és összetételének megértése lehetővé teszi a szabad improvizációt bármilyen hangnemben (végül is, ha ismeri a skálában lévő hangokat, soha nem fog hiányozni), és egyben eszközül is szolgál a zenész kezei és ujjai ügyességének fejlesztéséhez.Minden skála magyarázatok, diagramok, a bejövő hangok és hangközök összetételének jelzése kíséri, amelyek segítenek átültetni bármely kulcsra. Minden skálához tartozik egy hangpélda, amely segít megragadni a különböző skálák hangzásbeli különbségeit. A zeneelmélet szempontjából a skála olyan skála, amely tetszőleges hosszúságban mozog felfelé vagy lefelé. A skála lépései mindig bizonyos távolságra helyezkednek el egymástól, és egy egészet vagy félhangot alkotnak. Elméletileg a skála végtelen lehet, de a hazai zenei gyakorlatban rövidebb – egy vagy több oktávos – változatokat alkalmaznak. Az építési elvek szerint a mérlegeket két fő típusra osztják: dúr és moll. Függetlenül a skála kulcsától és formájától (természetes, harmonikus), a hangok távolsága a diatonikus skálákban általában a következő sémáknak felel meg:

  • Dúr skálához – hang, hang, félhang, hang, hang, hang, félhang;

A dúr hangok elrendezésének elve

  • A moll skálához – hang, félhang, hang, hang, félhang, hang, hang;

A dúr hangok elrendezésének elve

A hangok moll skálán való elrendezésének elve

Létezik a skáláknak egy harmadik, speciális típusa is – a kromatikus skálák, amelyekben a hangok közötti távolság mindig fél hang.

A hangok kromatikus skálán való elrendezésének elve

A hangok moll skálán való elrendezésének elve

Kromatikus pikkelyek

A kromatikus skálák könnyen megtanulhatók – a hangok közötti intervallum fél hang, maga a skála pedig dúr vagy moll skálán alakul ki. Ebben az esetben a gamma felfelé (növekvő gamma) és lefelé (csökkenő gamma) is mozoghat.

Növekvő kromatikus skála C

Kromatikus skála C (C), növekvő

Kromatikus skála C (C), növekvő

Emelkedő kromatikus skálán a skála felfelé mozog, és a skála tartalmazza az oktávon belüli összes hangot (hangokat és félhangokat).

A kromatikus növekvő skála felépítése

  • C;
  • C éles;
  • Újra;
  • D éles;
  • Mi;
  • Fa;
  • F éles;
  • Só;
  • G éles;
  • A;
  • Éles;
  • Si;
  • C.

Csökkenő kromatikus skála C
kromatikus skála C (C), csökkenő

Kromatikus skála C (C), csökkenő

A csökkenő skála az oktávon belüli összes hangot is magában foglalja (két, három vagy akármennyivel több oktáv), de a mozgás lefelé halad.

A kromatikus csökkenő skála szerkezete C

  • C;
  • Si;
  • B-lapos;
  • A;
  • A-lapos;
  • Só;
  • G lapos;
  • Fa;
  • Mi;
  • E-lakás;
  • Újra;
  • D-lapos;
  • C.

Természetes diatonikus skálák zongorához és billentyűs hangszerekhez

A félhangokra épülő kromatikus skálákkal ellentétben a diatonikus skálák 2-3 egész hangot félhangokkal váltanak fel, és mindig hét lépésből állnak (hét hang + végső hang).

Természetes dúr / Természetes skála C-dúr (jón mód)

C-dúr skála (jón mód)

C-dúr skála (jón mód)

A hét hangból álló alapskála, amelyet mindenki gyermekkora óta ismer.
Minden zeneelmélet a természetes dúr skála köré épül. Könnyen és szórakoztatóan hangzik a benne található főbb triádoknak köszönhetően.

Építési elv

Hang, hang, félhang, hang, hang, hang, félhang

Major léptékű szerkezet

  • C – tonik (I fokozat, a skála alaphangja);
  • D – ereszkedő bevezető hang (II. fokozat);
  • E – mediáns (III. fok);
  • F – szubdomináns (IV. szakasz);
  • G – domináns (V fok);
  • A – alsófokú (VI. fokozat);
  • B – emelkedő bevezető hang (VII. fokozat).

Természetes moll / Természetes skála c-moll (Lipari mód)

c-moll skála (Lipari mód)

c-moll skála (Lipari mód)

A moll pikkelyek három fajtája közül a Lipari mód (természetes moll) a leggyakoribb. Sajátossága a moll hármashangzatok szerepeltetése, amely a moll hangzásnak jellegzetes szomorúságot és sötét árnyalatot ad.

Építési elv

  • Hang, félhang, hang, hang, félhang, hang, hang;
  • A természetes moll skála szerkezete;
  • C – tonik (I fokozat, a skála alaphangja);
  • D – ereszkedő bevezető hang (II. fokozat);
  • Eb – mediáns (süllyesztett III fok);
  • F – szubdomináns (IV. szakasz);
  • G – domináns (V fok);
  • Ab – szubmediáns (alacsonyított VI fokozat);
  • Bb – emelkedő bevezető hang (lecsökkent VII fokozat).

Harmonikus skálák

Harmonikus dúr / Harmonikus skála C-dúr

C-dúr skála, harmonikus

C-dúr skála, harmonikus

A dúr harmonikus mód a természetes dúr skála egy változata, ahol a hatodik fokozat le van halkítva (A-lap). Ez a változás lehetővé teszi a nagy skála számára, hogy a kisebbekhez hasonló intervallumokat használjon.

Építési elv

Hang, hang, félhang, hang, félhang, félhang, félhang

Major léptékű szerkezet

  • C – tonik (I fokozat, a skála alaphangja);
  • D – ereszkedő bevezető hang (II. fokozat);
  • E – mediáns (III. fok);
  • F – szubdomináns (IV. szakasz);
  • G – domináns (V fok);
  • Ab – szubmediáns (alacsonyított VI fokozat);
  • B – emelkedő bevezető hang (VII. fokozat).

Harmonikus moll / Harmonikus skála C-moll

C-moll skála, harmonikus
A dúr-moll skála a moll hangsor emelt hetedik fokozatú változata (B hang). Ez az emelt hetedik fokozat a harmonikus mollnak különleges hangzatos árnyalatot ad, így hangzása világosabb és kifejezőbb. Ez a technika lehetővé teszi a moll hangnemre jellemző hangközök beágyazását is a dúr módba, ami érdekesebb hangzást és harmonikus változatosságot ad a zenének.

C-moll skála, harmonikus

A dúr-moll a természetes moll olyan változata, ahol a hetedik fokozatot emelik (B hangjegy). Ez a 7. fokozat emelkedése a bevezető hang érzetét kelti, és megnyitja a lehetőséget a dúr hangközök moll hangnemekbe való beépítésére. Ez a zenei technika könnyedebb és fényesebb karaktert ad a minor dallamoknak, további harmóniákkal gazdagítva hangzásukat.

Építési elv

Hang, félhang, hang, hang, félhang, félhang, félhang.

A harmonikus moll felépítése

  • C – tonik (I fokozat, a skála alaphangja);
  • D – ereszkedő bevezető hang (II. fokozat);
  • Eb – mediáns (süllyesztett III fok);
  • F – szubdomináns (IV. szakasz);
  • G – domináns (V fok);
  • Ab – szubmediáns (alacsonyított VI fokozat);
  • B – emelkedő bevezető hang (VII. fokozat).

Dallamos skálák

Dallamos skálák

Dallamdúr / Dallamskálás C-dúr

C-dúr skála, dallamos

C-dúr skála, dallamos

A dallamdúr a természetes dúr ritka változata, melyre jellemző, hogy a skála hangja a mozgás irányától függően változik. Ha önmagában dallamdúrt hallgat, az a természetes mollra hasonlít.

A dallamdúr teljes verziója egy növekvő és csökkenő skála egymás utáni lejátszását foglalja magában. Felfelé haladva a zenész natúr dúrt játszik, lefelé haladva pedig lejjebb engedi a natúr dúr hatodik és hetedik fokát. Így a dallamdúrt csak a skála lefelé mozgatásával lehet játszani.

Felépítési elv
Hang, hang, félhang, hang, félhang, hang, hang.
A természetes moll skála felépítése

  • C – tonik (I fokozat, a skála alaphangja);
  • D – ereszkedő bevezető hang (II. fokozat);
  • E – mediáns (III. fok);
  • F – szubdomináns (IV. szakasz);
  • G – domináns (V fok);
  • Ab – szubmediáns (alacsonyított VI fokozat);
  • Bb – emelkedő bevezető hang (lecsökkent VII fokozat).

Dallam-moll / Melodikus skála c-moll

C-moll skála, dallamos

C-moll skála, dallamos

A dúr változathoz hasonlóan a dallammoll is megváltoztatja karakterét a skála mozgási irányától függően.
Jazz mollnak is nevezik. A dallammoll teljes verziójában felfelé haladva a dallamos moll, lefelé haladva a természetes moll szólal meg.

Felépítési elv
Hang, félhang, hang, hang, hang, hang, félhang.
A dallami moll felépítése

  • C – tonik (I fokozat, a skála alaphangja);
  • D – ereszkedő bevezető hang (II. fokozat);
  • Eb – mediáns (süllyesztett III fok);
  • F – szubdomináns (IV. szakasz);
  • G – domináns (V fok);
  • A – alsófokú (VI. fokozat);
  • B – emelkedő bevezető hang (VII. fokozat).

Pentaton skálák

Pentaton dúr / Pentaton skála C-dúr

Pentaton dúr Pentaton skála C-dúr

A dúr pentaton skála a természetes dúr skála összes hangjából áll, a IV. és VII. fokozat kivételével.
Felépítési elv
Másfél hang, hang, hang, másfél hang, hang.
A pentaton dúr skála felépítése.

  • C – tonik (I fokozat, a skála alaphangja);
  • D – ereszkedő bevezető hang (II. fokozat);
  • E – mediáns (III. fok);
  • E – mediáns (III. fok);
  • A – alárendelt (VI fokozat).

Pentaton moll / Pentaton skála c-moll

Pentaton skála c-moll

Pentaton skála c-moll

A moll pentaton skála a természetes c-moll skála, amelyből a II és VI fokozatot eltávolítottuk.
Építési elv

  • Másfél hang, hang, hang, másfél hang, hang;
  • A pentaton moll felépítése;
  • C – tonik (I fokozat, a skála alaphangja);
  • Eb – mediáns (süllyesztett III fok);
  • F – szubdomináns (IV. szakasz);
  • G – domináns (V fok);
  • Bb – emelkedő bevezető hang (lecsökkent VII fokozat).

Blues skálák zongorára és billentyűkre

Blues skála C-dúrban

Blues skála C-dúrban

A blues-dúr skála egy dúr pentaton skála, amely további hangokat is tartalmaz.

Építési elv

Másfél hang, hang, félhang, félhang, másfél hang, hang.

Major blues skála szerkezet

  • C – tonik (I fokozat, a skála alaphangja);
  • D – ereszkedő bevezető hang (II. fokozat);
  • Eb – mediáns (süllyesztett III fok);
  • E – mediáns (III. fok);
  • G – domináns (V fok);
  • A – alárendelt (VI fokozat).

Blues skála c-mollban

Blues skála c-mollban

A moll blues skála a moll pentaton skála variációja néhány extra hanggal.
Ez a zenei minta az egyik leggyakoribb választás gitárszólók írásához és dallamvonalak létrehozásához. A blues moll skálát széles körben használják bluesban, rockban, metálban és sok más zenei műfajban.

Felépítési elv
Másfél hang, hang, félhang, félhang, másfél hang, hang.
Minor Blues Skálaszerkezet

  • C – tonik (I fokozat, a skála alaphangja);
  • Eb – mediáns (süllyesztett III fok);
  • F – szubdomináns (IV. szakasz);
  • Gb – domináns (csökkentett V fok);
  • G – domináns (V fok);
  • Bb – emelkedő bevezető hang (lecsökkent VII fokozat). A népzene diatonikus módjai.

1937-ben a szovjet zenetudós Yu.N. Tyulin bevezette a „népzene diatonikus módozatai” (vagy „természetes módozatok”) kifejezést a hagyományos és népi dallamokban rejlő skálák jellemzőinek leírására. Az országos gyakorlaton kívül azonban a „népzenei módok” vagy a „természetes módok” kifejezés nem használatos, helyette inkább a „diatonikus módok” kifejezést használják.

Diatonikus mód

Diatonikus mód

Ez a mód az ókori Görögország egyik régiójában lakott törzsről kapta a nevét, amelyet dóroknak neveznek. Ennek a módnak a használata széles körben elterjedt az ókori és középkori zenében, az ókori görögök pedig a bátorság és a szigorúság szimbólumának tartották. A Dorian mód a dúr skála második módja. Hasonló a természetes mollhoz, de tartalmaz egy további nagy VI fokozatot (A megjegyzés).

Építési elv

Hang, félhang, hang, hang, hang, félhang, hang.

A Dorian mód felépítése

  • C – tonik (I. szakasz, alaphang);
  • D – ereszkedő bevezető hang (II. fokozat);
  • Eb – mediáns (süllyesztett III fok);
  • F – szubdomináns (IV. szakasz);
  • G – domináns (V fok);
  • A – alsófokú (VI. fokozat);
  • A Bb egy emelkedő bevezető hang (csökkentett VII fokozat).

fríg mód

fríg mód

A fríg mód az ókorban és a középkorban is széles körben népszerű volt. A dór móddal ellentétben a fríg módot az ókori görögök a bor istenéhez, Dionüszoszhoz társították, ami egyfajta könnyelműséget adott neki. Ez a mód a dúr skála harmadik módja. Sötét árnyalata az első és a második lépés közötti féltónus révén érhető el.

Építési elv

Félhang, hang, hang, hang, félhang, hang, hang.

A fríg mód felépítése

  • C – tonik (I fokozat, alaphang);
  • Db – ereszkedő bevezető hang (lefojtott II fokozat);
  • Eb – mediáns (süllyesztett III fok);
  • F – szubdomináns (IV. szakasz);
  • G – domináns (V fok);
  • Ab – szubmediáns (alacsonyított VI fokozat);
  • Bb – emelkedő bevezető hang (lecsökkent VII fokozat).

fríg domináns mód

fríg domináns mód

A fríg domináns mód hasonló a közönséges fríg módhoz, de itt a hangsúly a III. fokozaton van. A hang sötét, sőt egzotikus.

Építési elv

Félhang, félhang, félhang, hang, félhang, hang.

A fríg domináns mód felépítése

  • C – tonik (I fokozat, alaphang);
  • Db – ereszkedő bevezető hang (lefojtott II fokozat);
  • E – mediáns (III. fok);
  • F – szubdomináns (IV. szakasz);
  • G – domináns (V fok);
  • Ab – szubmediáns (alacsonyított VI fokozat);
  • Bb – emelkedő bevezető hang (lecsökkent VII fokozat).

líd mód

líd mód

Építési elv

Hang, hang, hang, félhang, hang, hang, félhang.

A líd módus szerkezete

  • C – tonik (I fokozat, alaphang);
  • D – ereszkedő bevezető hang (II. fokozat);
  • E – mediáns (III. fok);
  • F# – szubdomináns (csökkentett IV fok);
  • G – domináns (V fok);
  • A – alsófokú (VI. fokozat);
  • B – emelkedő bevezető hang (VII. fokozat).

Mixolidián mód

A természetes dúr skálához hasonló ötödik módusa. A különbség a VII fokozat használatában rejlik, ami a természetes mollból származik (B-lap).

Építési elv

Hang, hang, félhang, hang, hang, félhang, hang.

Hang, hang, félhang, hang, hang, félhang, hang.

  • C – tonik (I fokozat, alaphang);
  • D – ereszkedő bevezető hang (II. fokozat);
  • E – mediáns (III. fok);
  • F – szubdomináns (IV. szakasz);
  • G – domináns (V fok);
  • A – alsófokú (VI. fokozat);
  • Bb – emelkedő bevezető hang (lecsökkent VII fokozat).

Locrian mód

A dúr skála hetedik módja.
A legritkább mód, amelynek hangja nem nevezhető sem dúrnak, sem kisebbnek. A hang bizonytalansága a V fokozat – a G-lapos hang – miatt adódik. Építési elv

Félhang, hang, hang, félhang, hang, hang.

A Locrian mód felépítése

  • C – tonik (I fokozat, alaphang);
  • Db – ereszkedő bevezető hang (lefojtott II fokozat);
  • Eb – mediáns (süllyesztett III fok);
  • F – szubdomináns (IV. szakasz);
  • Gb – domináns (csökkentett V fok);
  • Ab – szubmediáns (alacsonyított VI fokozat);
  • Bb – emelkedő bevezető hang (lecsökkent VII fokozat).
Ingyenes regisztráció

Regisztráljon ingyenesen, és szerezzen be egy projektet ingyen