Melyek a leggyakoribb jazz-progressziók?

A jazz egy olyan zenei műfaj, amely a 19. század végén és a 20. század elején az afroamerikai közösségekben, elsősorban a louisianai New Orleansban keletkezett. Jellemzője az improvizáció, a szinkronizált ritmusok és a különféle zenei formák, mint a blues, a swing és a bebop használata.

A jazz zene spontaneitásáról és a zenészek azon képességéről ismert, hogy a helyszínen improvizálnak, új dallamokat és harmóniákat alkotnak. Ismert a szinkronizált ritmusok használatáról is, amelyek előrehaladó lendületet és energiát keltenek a zenében.

A jazz olyan műfaj is volt, amely nyitott volt más kultúrák hatásaira, különösen az afrikai ritmusokra és az európai harmóniára. Emiatt a jazz egy nagyon változatos műfaj lett, amely számos alműfajjal rendelkezik, mint például a Swing, Bebop, Cool Jazz, Hard Bop, Latin Jazz, Fusion és még sok más.

A jazz jelentős hatással volt más zenei műfajokra, különösen a populáris zenére. A jazz zenészek, mint például Louis Armstrong, Duke Ellington és Miles Davis ikonikus alakokká váltak a zenetörténetben, és zenéjük ma is népszerű és nagy hatású.

A jazzelmélet a jazz zene harmonikus, dallami és ritmikai elveinek tanulmányozása. A témák széles skáláját öleli fel, mint például akkordmenetek, skálák, improvizáció és harmónia. A jazzelmélet megértése segíthet a zenészeknek megérteni, hogyan hozhatnak létre új és érdekes dallamokat és harmóniákat, valamint hogyan improvizálhatnak és hogyan léphetnek kapcsolatba más zenészekkel egy jazz-együttesben.

A jazz egyik kulcseleme az improvizáció, a jazzelmélet pedig segít a zenészeknek abban, hogy megértsék, hogyan készítsenek szólókat és improvizáljanak akkordfolyamatokon. A jazzzenészek szólóik megalkotásához gyakran használnak skálákat, például a bebop skálát és a pentaton skálát, valamint az arpeggiosokat és a kromatikát. Olyan technikákat is alkalmaznak, mint a frázis, a swing és a szinkronizálás, hogy érdekessé és változatosabbá tegyék játékukat.

A jazzelmélet magában foglalja a harmónia tanulmányozását is, beleértve az akkordok, akkordhangok és akkordhelyettesítések használatát. A jazz zenészek gyakran használnak kiterjesztett akkordokat, például 9., 11. és 13. akkordokat, valamint nem diatonikus akkordokat, hogy feszültséget keltsenek és felszabaduljanak zenéjükben.

Íme néhány lépés, amelyet követve hozhat létre jazz dallamot egy online DAW- (digitális audio munkaállomáson):

Válasszon egy akkordfolyamatot : Kezdje azzal, hogy kiválaszt egy akkordmenetet, amelyet dallamának alapjául szeretne használni. Használhatja a gyakori jazz fokozatok egyikét: ii-VI progresszió: Ezt a progressziót gyakran használják a jazzben, és a második skála fokozat (ii), az ötödik skála fokozat (V) és az első skála akkordjaiból áll. fokozat (I). Például a C kulcsában az ii-VI progresszió Dmin-G7-C lenne.

I-vi-ii-V progresszió: Ez a folyamat hasonló a ii-VI progresszióhoz, de a tónusos akkorddal (I) kezdődik. Gyakran használják a jazzben, például a C kulcsában: C-Am-Dm-G7

ii-vi-I progresszió: Ez a progresszió a második skálafok (ii), a hatodik skálafok (vi) és az első skálafok (I) akkordjaiból áll. Például a C kulcsában a ii-vi-I progresszió Dm-Am-C lenne

iii-vi-ii-V progresszió: Ez a progresszió a harmadik skálafokkal (iii) kezdődik a tonik (I) helyett, ez a ii-VI progresszió egy változata. Például a C kulcsában a iii-vi-ii-V progresszió Em-Am-Dm-G7

ii-VI progresszió különböző inverziókban: A jazzben nem ritka, hogy különböző akkordfordításokat használnak különböző hangzások és mozgások létrehozásához, az ii-VI progresszió különböző inverzióinak használatával új harmonikus lehetőségeket teremthet.

Érdemes megjegyezni, hogy ez csak néhány példa a jazz akkordmenetekre, és még sok más létezik. Ezek a leggyakoribbak, és még sok más megtalálható a jazz szabványokban és a jazzelméleti könyvekben.

Válasszon egy skálát: Ha megvan az akkordmenet, akkor olyan skálát kell választania, amely jól működik az akkordoknál. Például, ha a progresszió a C hangjában van, választhatja a C-dúr vagy a C-pentaton skálát.

Kísérletezzen különböző dallamokkal: A választott hangskálával kísérletezzen különböző dallamokkal, különböző hangokkal és ritmusokkal játszva. Próbálj meg olyan dallamot alkotni, amely kiegészíti a folyamatod akkordjait, és feszültséget és elengedettséget kelt.

Használjon jazz kifejezéseket és artikulációt: A jazz dallamok gyakran speciális megfogalmazási és artikulációs technikákat alkalmaznak, mint például a szinkronizálás, a diák és a hajlítások, hogy érdekessé és karakteresebbé tegyék a dallamot.

Rögzítse a dallamot: Ha megvan a kívánt dallam, rögzítse a DAW MIDI-felvételi funkciójával. Ez lehetővé teszi a dallam igény szerinti szerkesztését és finomhangolását.

Harmónia hozzáadása: Harmóniát adhat a dallamhoz, ha különböző hangszereket rétegez, vagy akkordokat használ a dallam kiegészítésére. Kísérletezhet különböző hangzásokkal és inverziókkal, hogy különböző textúrákat hozzon létre.

Ritmus hozzáadása: Végül dobok hozzáadásával ritmust adhat a dallamhoz.

Érdemes megjegyezni, hogy a jazz dallamkomponálás összetett folyamat, és ezek a lépések csak kiindulópontot jelentenek. A gyakorlás, a kísérletezés és a jazz zenehallgatás kulcsfontosságúak képességei fejlesztésében és a jazz dallamkompozíció megértésében.