Hogyan lehet hangosabbá tenni a zenét

A „mesterség” fogalma gyakran sok embert megfélemlít. Története során a szakmai elsajátítást a nagy tapasztalattal rendelkező és képzett mérnökök tartományának tekintették. Az alapgondolat az, hogy az embernek jól képzett füllel kell rendelkeznie, és hozzá kell férnie egy professzionálisan felszerelt helyiséghez ahhoz, hogy ezen a területen pályára lépjen.

Szerencsére a modern beépülő modulok és szoftverek lehetővé tették a kiváló minőségű masteringet mindenki számára, aki azon gondolkodik, hogyan készítsen zenét saját otthonából. Bár egy professzionális stúdión kívül elsajátított szám nem biztos, hogy ugyanolyan kereskedelmi értékkel és hibátlansággal rendelkezik, mint egy stúdiótermék, az otthoni eszközökkel mégis nagyszerű eredményeket lehet elérni.

Jelentősebb album- vagy kislemez-kiadások esetén érdemes elküldeni a mixet egy profi stúdióba masteringre. Ha azonban szűkös költségvetéssel találja magát, demószámokon dolgozik, vagy egy rendelés teljesítésének sürgető határidővel kell szembenéznie, az otthoni mastering ideális megoldást kínál.

Lépések elsajátítása

Ha úgy gondolja, hogy a „mastering” kizárólag a végső sztereó fájl feldolgozását jelenti a keverés után, akkor téved. A mastering sokkal szélesebb kört ölel fel. Ez egy olyan technika, amely magában foglalja egy album vagy minialbum végső finomítását. A mastering mérnök az utolsó ellenőrző pontként szolgál, és alaposan átnézi a teljes művet, mielőtt lemezre égetik vagy más formátumban kiadják.

A mastering egyik szempontja az album számsorrendjének meghatározása. Míg az előadónak, producernek vagy lemeztársaságnak megvan a saját elképzelése a számok sorrendjéről, a mastering folyamat során jön létre az összefüggő sorrend.

Alapvetően fontos odafigyelni az album kezdeti hatására, ügyelve arra, hogy ne induljon túl hangosan vagy élesen, és olyan sorozatot kell készíteni, amely fokozatosan növeli a hangerőt. A számok stratégiai elrendezése fokozhatja az album általános vonzerejét. A hasonló hangzásmódú számok egymás mellé helyezése zökkenőmentes átmeneteket tesz lehetővé az albumon belül. Fontos ezeket a tényezőket mindig szem előtt tartani.

A sorrend meghatározása után az egyes sávok feldolgozhatók.
Ez általában hat elsődleges szakaszból áll: zajcsökkentés, aprólékos kiegyenlítés, tömörítés, általános kiegyenlítés, korlátozás és dithering. Ezenkívül kulcsfontosságú a koherencia és a kompatibilitás biztosítása az albumon lévő számok között, különösen, ha azokat különböző mérnökök vették fel vagy keverték össze. A kiegyenlítés és tömörítés felhasználásával a cél a következetes és harmonikus hangzás elérése.

A számok feldolgozása és a végleges hangerőszint ellenőrzése után megkezdődhet a számok exportálása. Ha az albumot lemezre akarják égetni, akkor meg kell határozni a számok közötti hézagokat, és létre kell hozni egy Red Book CD-példányt a kiadó cég számára. Erre a célra speciális lemezmaster szoftverek, mint például a WaveBurner használhatók.

Azok számára, akik rendszeresen tesznek közzé számokat az interneten, fontos, hogy azokat különféle formátumokba konvertálják. Ezen túlmenően a pálya minőségi változatának elkészítése, amely alkalmas a jövőbeni igazításokra és újrafeldolgozásra, további jelentős feladat.

Sztereó fájl feldolgozás

Ha közelebbről megvizsgáljuk a feldolgozási lépéseket, fontos megjegyezni, hogy nem feltétlenül kell fix sorrendet követniük, és néha a sorrend megváltoztatása még jobb eredményekhez vezethet. Mindazonáltal bemutatom az általam leggyakrabban használt sorrendet.

Alapvető kezdeti lépés a zajcsökkentés, különösen a régi analóg felvételek újrafeldolgozásakor.
A további feldolgozás megkezdése előtt el kell távolítani a keverékből a háttérzajt, sziszegést, kattanásokat és pattanásokat. Az olyan eszközök, mint az iZotope RX5, kiválóan alkalmasak erre a feladatra. Sebészeti kiegyenlítés használható a nem kívánt műtermékek eltávolítására a hangból. Ezenkívül szűrők alkalmazhatók a nemkívánatos mélypontok (20-30 Hz alatti) levágására.

A tömörítés egy másik kulcsfontosságú elem, amelyet a sáv túlzott hangerejének szabályozására használnak. A támadási idő beállítása lehetővé teszi az „ütés” (lassú támadás esetén) vagy a sűrűség (gyors támadás esetén) hozzáadását a hanghoz. A kiadási idő módosítása növelheti a hangerőt (gyors kioldással), vagy zeneibb tömörített jelet hozhat létre (lassú kioldással). Általános gyakorlat, hogy egy láncban több kompresszort használnak, amelyek mindegyike 1-3 dB kompressziót biztosít.

Az egyes frekvenciatartományok pontosabb szabályozásához a mixben többsávos tömörítés használható. Például, ha egy hi-hat túl hangosan szól egy sávban, akkor csak az általa elfoglalt frekvenciatartományt tömörítheti az EQ használata helyett. A többsávos tömörítés is használható a mix alsó részének javítására anélkül, hogy a frekvenciaspektrum többi részét befolyásolná.

A szükségtelen elemek keverékből való eltávolítása és a tömörítés alkalmazása után a pálya végső kiegyenlítése történik. Ha túl erős mély vagy magas hangokat észlel a mix hangjában, ezeket kijavíthatja egy equalizer segítségével. Bármely hangszínszabályzó alkalmas erre a célra, mivel kulcsfontosságú, hogy egy szám jól szóljon a különböző rendszerek széles körében. A lineáris fázisú EQ-k különösen hasznosak masteringhez, mivel ritkán okoznak fázisproblémákat, különösen kisebb keverési beállításoknál. Az analóg EQ-k és az analóg EQ-karakterisztikát emuláló beépülő modulok szintén kiválóak abban, hogy karaktert adnak a keverékhez.

Végső soron, ha 24 bites vagy magasabb sávval dolgozik, azt 16 bitesre kell konvertálni, és exportálni kell. A ditheringet csak egyszer szabad alkalmazni, a mastering folyamat legvégén. A dithering használatának figyelmen kívül hagyása és a sáv 16 bites formátumban történő exportálása hangtorzulást eredményezhet. A bitmélység csökkentése dithering segítségével egy döntő fontosságú utolsó lépés.

Ez az áttekintés általános vázlatot ad a mastering során alkalmazott különféle technikákról. A leírt hat műveleten kívül számos egyéb eszköz és technika is használható, mint például a sztereó fokozás, a közép/oldal technika (a középső és oldalsó csatornák külön feldolgozása) stb. Ez az anyag azonban ennek a hat műveletnek a részletes feltárására összpontosít.

Otthoni mastering berendezések

A feldolgozási lépések alaposabb vizsgálatakor fontos felismerni, hogy nem kell fix sorrendhez ragaszkodniuk, és néha a sorrend átrendezése kiváló eredményeket hozhat. Mindazonáltal felvázolom az általam gyakran alkalmazott sorrendet.

A kezdeti és létfontosságú lépés a zajcsökkentés, különösen a régi analóg felvételek remasterálásakor. A további feldolgozás előtt el kell távolítani a háttérzajt, a sziszegést, a kattanásokat és a pattanásokat. Az olyan eszközök, mint az iZotope RX5, kiválóan alkalmasak erre a feladatra.

A nem kívánt műtermékek eltávolítására a hangból sebészeti kiegyenlítés alkalmazható. Ezenkívül szűrők alkalmazhatók a nemkívánatos (20-30 Hz alatti) mélypontok eltávolítására.

A tömörítés döntő szerepet játszik a túlzott hangerő szabályozásában a sávon belül. A támadási idő beállításával a hanghoz „ütést” (lassú támadással) vagy sűrűséget (gyors támadással) adhatunk. A kiadási idő módosítása növelheti a hangerőt (gyors kioldással), vagy zeneibb tömörített jelet hozhat létre (lassú kioldással). Általános gyakorlat, hogy egy láncban több kompresszort használnak, amelyek mindegyike 1-3 dB kompressziót biztosít.

Az egyes frekvenciatartományok pontos szabályozásához a mixben többsávos tömörítés használható. Például, ha egy hi-hat túl hangosan szól egy sávban, akkor csak az általa elfoglalt frekvenciatartományt lehet tömöríteni az EQ használata helyett a frekvencia csillapítására. A többsávos tömörítés a mix alsó végét is javíthatja anélkül, hogy befolyásolná a frekvenciaspektrum többi részét.

A szükségtelen elemek keverékből való eltávolítása és kompresszió alkalmazása után megtörténik a pálya végső kiegyenlítése. Ha túl erős mély vagy magas hangok vannak jelen a mix hangjában, akkor ezek egy equalizer segítségével korrigálhatók. Bármilyen hangszínszabályzó alkalmas erre a célra, mivel a cél az, hogy a szám különböző rendszereken jól szóljon. A lineáris fázisú EQ-k különösen előnyösek a masteringhez, mivel ritkán okoznak fázisproblémákat, különösen kisebb keveréskor. Az analóg EQ-k és az analóg EQ-jellemzőket emuláló bővítmények szintén hatékonyan kölcsönöznek karaktert a keveréknek.

Végső soron, ha 24 bites vagy magasabb sávval dolgozik, azt 16 bitesre kell konvertálni, és az exportálás előtt ditheringet kell alkalmazni. A ditheringet csak egyszer szabad alkalmazni, a mastering folyamat legvégén. Ha figyelmen kívül hagyja a dithering használatát, és a sávot kizárólag 16 bites formátumba exportálja, hangtorzulást okozhat. A bitmélység csökkentése ditheringgel döntő fontosságú utolsó lépésként szolgál.

Ez az áttekintés általános vázlatot ad a mastering során alkalmazott különféle technikákról. A leírt hat műveleten kívül számos más eszköz és technika is használható, mint például a sztereó fokozás, a közép/oldal technika (a középső és oldalsó csatornák külön feldolgozása) stb. Ennek az anyagnak a középpontjában azonban e hat művelet részletes feltárása áll.