líd domináns skála

A Lydian mód kiemelkedik a főbb módok közül a kiterjesztett intervallum egyedi használatával. Ebben a cikkben mindent megtudunk, amit a Lydian módról tudni kell, és azt, hogy miért ez az egyik legkeresettebb mód a nyugati zeneelméletben.

Lehet, hogy a „Lidiai Domináns” kifejezés ismeretlen, sőt egy kicsit megfélemlítő is lehet, de ne aggódj. Valószínűleg már ismeri ezt a varázslatos hangot, még akkor is, ha soha nem tudta a nevét. Ez a különleges emelt 4-es domináns akkordhangzás (#11) számos jazz, R&B és gospel dalban hallható.

A következő példa bemutatja, hogyan hallhatja ezt a jellegzetes Lydian Dominant hangot.

Milyen magával ragadó hangnem! Ebben a leckében megtanulod, hogyan közvetítsd ezt a varázslatos hangot dallamosan és harmonikusan egyaránt. A tananyag PDF formátumban és a kísérőzeneszámok az oldal aljáról tölthetők le tagságoddal való bejelentkezés után. Ezenkívül az okos kotta segítségével könnyedén átültetheti a leckék példáit bármely billentyűre.

Mik azok a módok?

Mielőtt belemerülnénk a líd módba, fontos megérteni a módok vagy modális skálák fogalmát.

Mik azok a módok vagy modális skálák?

A módok a nyugati zenében megtalálható hét diatonikus skála, mindegyik egyedi hangzással. Mindegyik a dúr skálán alapul, amely öt egész és két fél lépést tartalmaz, de különböző hangjegyekből indulnak ki, ez adja a jellegzetes tulajdonságaikat.

Ha például egy C-dúr skálát játszik le, az így fog kinézni:

CDEFGAB

Ha azonban ugyanazt a hangsort D-ből kezdjük, a következő skálát kapjuk:

DEFGABC

Ez a Dorian mód a D hangjegyen.

Ha az F hanggal kezded, akkor ez lesz a líd mód az F hangon:

FGABCDE

Az alábbiakban az összes modális skála látható a főskálán alapulóan:

• C ion mód: CDEFGAB;
• Dorian mód D: DEFGABC;
• E fríg mód: EFGABCD;
• líd módus F: FGABCDE;
• G mixolidián mód: GABCDEF;
• Lipari mód: ABCDEFG;
• Locrian B mód: BCDEFGA.

Mi az a lídiai domináns skála?

A Lydian Dominant skála egy 7 hangos skála, amelyet gyakran használnak jazzben, R&B-ben és gospel zenében, amely ötvözi a líd és a mixolydi mód elemeit. A skála képlete 1–2–3–♯4–5–6–♭7. Tehát a C Lydian Domináns Skála a C–D–E–F♯–G–A–B♭ hangjegyekkel rendelkezik. A skála intervallummintája W–W–W–H–W–H–W (ahol W egy egész lépés, H pedig egy fél lépés). További gyakori nevek közé tartozik a Mixolydian #11 Scale, Lydian ♭7 Skála és a 4. módú dallammoll.

C-Lydian Domináns Skála

A „Lydian Dominant” elnevezés ennek a jazz-skálanak a hangzási jellemzőit és harmonikus funkcióját egyaránt tükrözi. Harmonikusan úgy hangzik, mint egy domináns, ami azt jelenti, hogy a skála 1., 3., 5. és 7. foka egy domináns hetedik akkordot alkot, mint például a CEGB♭. A „Lidian” szó itt egy melléknév, amely a 4. fokozat (vagy ♯4) megemelkedettségét jelzi, ami a hagyományos líd skála jellegzetes vonása. A megemelt 4-et ♯11-nek is nevezik, mivel ha a skálahangok tercenként vannak egymásra rakva, ez a hang egy 11-es intervallum a gyökér felett. Más szóval, a 11. fok egyszerűen a 4. oktávra emelt fokozat. A C Lydian Dominant skála esetén ♯4 vagy ♯11 az F♯ hangjegy.

Az alábbi példák segítenek meghallani és megjeleníteni, hogy a C Lydian Dominant skála hogyan ötvözi a Lydian és Dominant módok hangzási jellemzőit.

Összehasonlíthatja ezt a skálát a fríg domináns skálával, amelynek szintén vannak domináns jellemzői, de hangzásában hasonlít a fríg módra.

A lídiai domináns skála egyéb nevei

Mint sok jazz skálát, a Lydian Dominant skálát is sokféle néven ismerik a zenészek. Íme néhány, amit tudnia kell.

#1: Mixolydian Mode #11

Sok jazzzenész ezt a skálát Mixolydian ♯11-nek vagy Mixolydian ♯4-nek nevezi. Ennek az az oka, hogy csak egy hanggal különbözik a standard mixolydian módtól – ♯4 vagy ♯11. Az alábbi példák segítenek hallani és vizuálisan felismerni ezeket a hasonlóságokat.

#2: Lydian ♭7 skála

A skála másik gyakori neve a Lydian ♭7 skála. Ez a név hangsúlyozza, hogy ez a skála egyetlen hanggal különbözik a klasszikus líd skálától: ♭7. Az alábbi példákban hallani és látni fogod ezeket a hasonlóságokat.

#3: Melodic Minor 4. mód

Felmerülhet a kérdés: „Hogyan jött létre a lídiai domináns skála?” Talán észrevette, hogy ez a skálán élesek (♯) és laposak (♭) is vannak. Ez nem véletlen. Valójában ez a skála a dallammoll (növekvő változat) egyik módja. Ha bármelyik dallamos moll skálát annak 4. fokától kezdve játszod, akkor a Lydian Dominant skálát kapod. A következő példák segítenek a C Lydian Dominant hallásában és megjelenítésében, mint a g-dallam-moll 4. módozatában.

Most, hogy tudja, hogyan épül fel ez a különleges jazz skála, nézzük meg, mely akkordszimbólumok mondják meg, hogy mikor kell használni.

Akkordszimbólumok a lídiai domináns skála számára

Három akkordszimbólum jelzi, hogy mikor használható a Lydian Dominant skála: Domináns 7 (♯11), Domináns 9 (♯11) és Domináns 13 (♯11). Például, ha C7 (♯11), C9 (♯11) vagy C13 (♯11) akkordokat lát, a C Lydian Dominant skála ideális az improvizációhoz. Az alábbi példák bemutatják, hogyan kell ezeket az akkordokat zongorán játszani.

Megjegyzendő, hogy a C13(♯11) akkordot gyakran az Upper Structure Triad (UST) technikával alakítják ki, ahol a jobb kéz egy D-dúr hármashangzatot játszik le, a bal pedig egy C7 akkord gyökérhangjait. Mivel a felső triád gyökere egy nagy másodfokkal van a gyökérakkord gyökere felett, ezt a technikát UST Ⅱ jelöléssel lehet ellátni, ahol az UST a Upper Structure Triad rövidítése. Az UST bármilyen inverzióban lejátszható, de a legjobb hangzás érdekében a kezek legfeljebb egy oktávnyi távolságra lehetnek egymástól.

Triádok a líd domináns skálán

Szánjunk egy percet a lídiai domináns skálán található triádok típusainak áttekintésére. Így képet kapunk azokról az akkordminőségekről, amelyek akkor jönnek létre, ha a skála minden hangjára egy hármast építenek. Példaként a C Lydian Dominant skála segítségével a következő diatonikus triádokat láthatja: dúr (Ⅰ), dúr (Ⅱ), kicsinyített (Ⅲº), kicsinyített (Ⅳº), moll (Ⅴm), moll (Ⅵm) és kiterjesztett (Ⅶ+).

Ez az információ hasznos, mert létezik egy népszerű jazz-improvizációs technika, amelyet „triászpárnak” neveznek, amely szomszédos diatonikus triádokat használ érdekes szólósorok létrehozására. Később ebben a leckében az egymást követő C Lydian Domináns triádokat arpeggio-val fogjuk végrehajtani, hogy lineárisan meghosszabbítsuk a ♯11 domináns hangot egy frázison belül.

Mikor kell használni a Lydian Domináns Skálát

Most, hogy tudja, hogyan kell líd domináns skálákat és akkordokat felépíteni, fontos megérteni azokat a harmonikus összefüggéseket is, amelyekben ezt a hangot leggyakrabban használják. Ezt a hangot általában akkor használják, ha egy ♯11-es domináns akkordszimbólum jelenik meg a feljegyzésben, de az akkordjelölések nem mindig ilyen pontosak. Ebben a részben négy jazz akkordmenetet fogunk megnézni, amelyek különösen alkalmasak a Lydian Dominant hangzás használatára.

Négy Jazz Chord Progresszió a Lydian Dominánssal

Íme négy jazz akkordmenet, amelyek a líd domináns skálát használják:

• Ⅰ▵7 → Ⅱ7 (Major hetedik a tonikon, majd egy domináns hetedik a második fokozaton);
• Ⅰ▵7 → Ⅳ7 (Major hetedik a tonikon, majd egy domináns hetedik a negyedik fokozaton);
• Ⅰ▵7 → ♭Ⅶ7 (Major hetedik a tonikon, majd egy domináns hetedik a lapított hetediken);
• Záróakkord Ⅰ7 (Jazz dallamok, amelyek egy domináns szeptim akkordra végződnek).

Négy lídiai domináns fejlődés C-dúrban

Most pedig nézzük ezt a négy jazz-folyamatot C-dúr hangnemben:

• Ⅰ▵7 → Ⅱ7 = C▵7 → D7;
• Ⅰ▵7 → Ⅳ7 = C▵7 → F7;
• Ⅰ▵7 → ♭Ⅶ7 = C▵7 → B♭7;
• Záróakkord Ⅰ7 = C7.

Négy lídiai domináns progresszió egy transzponált C7-tel (♯11)

A következő részben megvizsgáljuk a jazz improvizációs technikákat mind a négy tipikus líd domináns akkordmenethez. De talán észrevetted, hogy a fenti folyamatok négy különböző domináns szeptimakordot tartalmaznak (D7, F7, B♭7 és C7). A líd domináns gyakorlásának legegyszerűbb módja, ha minden egyes progressziót úgy transzponálunk, hogy a domináns szeptim akkord mindig C7 legyen. Tehát minden egyes haladást a következő kulcsok szerint fogunk gyakorolni:

• Ⅰ▵7 → Ⅱ7 B♭-dúr = B♭▵7 → C7;
• Ⅰ▵7 → Ⅳ7 G-dúr = G▵7 → C7;
• Ⅰ▵7 → ♭Ⅶ7 D-dúr = D▵7 → C7;
• C-dúr záróakkord Ⅰ7 = C7.

Ha Ön a PWJ tagja, kérjük, vegye figyelembe, hogy az oldal alján található Lecke Resources részben található három háttérzene megfelel a fenti lista első három kulcsának. Az utolsó példa a C7 záróakkorddal nem igényel háttérsávot.

Most készen állunk az improvizációra a C Lydian Dominant skálával!

Jazz-kifejezések a lídiai domináns skála használatával

Ebben a részben négy jazz szólótechnikát fogunk megvizsgálni a Lydian Dominant skála használatával. Ne feledje, a C7(#11) skálánk C–D–E–F♯–G–A–B♭. A négy improvizációs megközelítést megvizsgáljuk:

Skaláris megközelítés

• Arpeggiált akkordok;
• Motívumvonalak;
• Triádikus megközelítés;
• Skaláris megközelítés.

Először is hallgassunk, és próbáljunk improvizálni a lídiai domináns skálával a skaláris megközelítést használva. Ez a példa az egyenes nyolcadhangok hangzását szemlélteti.

#2: Arpeggiált akkordok

Most pedig próbáljunk meg improvizálni a jazz nyalásokat a líd domináns skála alapján arpeggiált akkordok vagy akkordkontúrok segítségével. Ez a példa a többihez hasonlóan egy lengő nyolcadhang ritmusát közvetíti.

#3: Motívumvonalak

Most próbáljunk meg improvizálni a líd domináns skála alapján a motívumvonalak segítségével. A motívum egy rövid zenei ötlet, amelyet megismételnek.

#4: Triádikus megközelítés

Végül egy triádikus megközelítést alkalmazunk, hogy létrehozzuk a líd domináns hang lineáris kiterjesztését az utolsó domináns szeptim akkordban. Ez a technika a dallam végén a lágy cintányérdobhoz hasonló légies hatást kelt.

A Lydian mód használata a zenében

Most, hogy megértette, mi az a Lydian mód, beszéljünk néhány módról, hogyan használhatja ezt az egyedülálló módot a zenében.

Dal írása Lydian móddal

A Lydian mód használatának egyik legegyszerűbb módja egy dalban, ha egy dúr 4. hangját egy emelt változatra cseréljük, új hangulatot adva a dalnak.

Tekintsük az F-dúr skálát, amely a hangokat tartalmazza:

FGA-Bb-CDE

Ha az F hanggal kezdi, és a körülötte lévő többi hangot használja, és az F-t „házi” hangként kezeli, egy szabványos dúr skálát kap. Ha azonban a Bb megjegyzéssel kezdi:

Bb-CDEFGA

és a Bb-t „otthoni” hangként kezeljük, a dallam új ízt kap, ami eltér a dúrtól. Próbálja meg megnyomni a Bb pedált, és lejátszani a líd skála többi hangját, hogy érezze a lágy, szeszélyes hangot.

Ékezet hozzáadása a Lydian móddal

Néha, amikor dúr vagy moll skálát játszik le, módokat használhat, hogy egyedi akcentust adjon a dallamhoz. Ezt modális cserének hívják.

Például, ha D-dúrban játszunk:

DEF#-GABC#

és be akarunk vezetni egy líd módot, mondjuk D lídián, meg kell találnunk, hogy melyik skála kezdődik a 4. fokon. D Lydian számára ez A-dúr lenne:

ABC#-DEF#-G#

D Lydian ugyanazokat a hangokat használja, mint A-dúr, de a skála D-vel kezdődik:

DEF#-G#-ABC#

A fő különbség a D-líd és a D-dúr között az emelt 4. fokozat (G helyett G#). Ez az akcentus érdekes ízt adhat egy fő kompozícióhoz.

Következtetés

Reméljük, hogy ez a Lydian módról szóló rövid útmutató arra ösztönöz, hogy új dolgokat próbáljon ki a zenében. A zeneelméletnek nem kell bonyolultnak vagy zavarónak lennie, ha világos vázlatot követ.

A Lydian mód az egyik kedvenc módszerünk egyedi dallamok és akkordmenetek hozzáadására. Levegős, könnyed hangzást adhat zenéjének. De ne felejtsd el, hogy a Lydian mellett vannak más módok is, amelyek mindegyike egyedi kreatív lehetőségeket kínál.