Mi az a felfüggesztett (SUS) akkord

A felfüggesztett akkordok, amelyeket a zenei terminológiában gyakran „sus”-nak neveznek, egyedi színt és karaktert kölcsönöznek a kompozíciónak. Ellentétben a hagyományos akkordokkal, amelyek a dallam feloldásához és lezárásához vezetnek, a felfüggesztett akkordok a várakozás légkörét és egy kis feszültséget keltenek, a befejezetlen intrika érzetét keltve a zenében.

Úgy tűnik, ezek az akkordok megállítják a várt harmonikus áramlást, és az ismerős hangokat, például a harmadikat másokkal helyettesítik – jellemzően a második (sus2) vagy a negyedik (sus4). Ez a választás olyan hangzást eredményez, amely sem nem dúr, sem nem moll, így az akkord „felfüggesztve” a harmonikus kétértelműség állapotában marad. Várakozás érzése a hatás, mintha a zene éppen visszaoldódna valami stabilabbra és ismerősebbre, egy réteg érzelmi mélységet adva a kompozícióhoz.

A felfüggesztett akkordok típusai

A felfüggesztett akkordokat általában két fő típusra osztják: felfüggesztett 2. (sus2) és felfüggesztett 4. (sus4) akkordokra. A sus2 akkord, mint a C-sus2 vagy a D-sus2, úgy jön létre, hogy a harmadikat a másodikra ​​cseréljük, nyitott, légies hangzást adva, amely fenntartja a feloldatlan feszültség érzetét. A populáris zenében a G-sus2 akkord finoman visszafejlődik G-dúrra, finom elengedés és befejezett érzést adva hozzá.

Másrészt egy sus4 akkord, mint például az E-sus4 vagy az F-sus4, a harmadikat a negyedikre cseréli, ami teltebb, rezonánsabb hangzást eredményez, miközben továbbra is a várakozás érzését közvetíti. Az A-sus4 akkord klasszikus példája rockballadákban található, ahol az érzelmi intenzitás csúcsán lóg, mielőtt feloldódna, drámaiságot és mélységet adva a kompozíciónak.

A Sus-4 akkord a klasszikus zenében

A klasszikus zenében a felfüggesztett akkordokat, különösen a sus-4-et gyakran használják a tónusos akkord feloldásának késleltetésére, intrika és érzelmi várakozás megteremtésére. A zeneszerzők ügyesen állítják fel a feszültséget, így a hallgató egy feloldódó akkordot vár el, csak egy felfüggesztett akkorddal hosszabbítja meg ezt a pillanatot, amely a feszültség érzését nyújtja.

A sus-4 akkord létrehozásához a zeneszerzők a hagyományos tercet a negyedikre cserélik. Ez a helyettesítés nem kelt intenzív feszültséget; ehelyett lágyan és harmonikusan tartja a hangzást. Az akkord azonban feloldatlanul „lefagy”, mintha földelésre várna.

A klasszikus zenében ezeket az akkordokat általában csak egy rövid pillanatig tartják meg, fokozva a hallgatóban a várakozás érzését, mielőtt végül egy stabil akkordba oldódnának. Noha a sus akkordnak nincs olyan erős húzása a tonik felé, mint egy domináns akkordnak, mégis sejteti a végső megoldást. Az ilyen akkordok gyakran a zeneszerző technikájának eszközei, és hozzájárulnak ahhoz az érzelmi és harmonikus utazáshoz, amely végül egy kielégítő tonikus befejezéshez vezet.

Felfüggesztett akkordok az alapokon túl

Az ismert sus2 és sus4 akkordokon túl vannak bonyolultabb felfüggesztett akkordvariációk is. Ha a sus4 akkordhoz olyan elemeket adunk, mint a hetedik vagy kilencedik, akkor figyelemreméltóan rétegzett hangzást hozhatunk létre. Ezeket a fejlett akkordokat gyakran használják a jazzben és a progresszív rockban, mélységet adva a dallamnak, és egy egyszerű szekvenciát igazán magával ragadóvá és többdimenzióssá alakítva.

Ezeknek a felfüggesztett akkordok szerkezetének megértése a lehetőségek széles skáláját nyitja meg a zeneszerzők és hangszerelők előtt. Az ilyen akkordok átmenetként működhetnek a különböző dallamötletek között, vagy eszközként szolgálhatnak a harmonikus folyamatok további komplexitásának bevezetéséhez.

Felfüggesztett akkordok elmélete

Összetett hangzásuk ellenére a felfüggesztett akkordok viszonylag egyszerű elméletre épülnek. Általában a gyökérhanggal, majd az akkordtípussal vannak jegyezve, „sus2” vagy „sus4”. Például a Dsus4 azt jelenti, hogy a harmadik helyett a negyedik, míg a Dsus2 azt jelzi, hogy a második helyettesíti.

A kottában ezek az akkordok a szabványos akkordleírást követik, ami különösen hasznos a kezdők zongorázni tanulók számára. Például azok számára, akik olyan alkalmazásokkal tanulnak, mint a Skoove, a felfüggesztett akkordszimbólumok megértése elengedhetetlen az ezeket tartalmazó zene olvasásához és lejátszásához.

Feszültség és felbontás a felfüggesztett akkordokban

A felfüggesztett akkordok feszültségteremtő és -oldó képességükkel ragadják meg a hallgatókat. Egy tipikus akkordmenetben a felfüggesztett akkord feloldatlan feszültség elemet vezet be, amelyet általában dúr vagy moll akkordra való áthelyezéssel oldanak fel. Például egy C-sus akkord feloldódhat C-dúrra, ami kielégíti a hallgató elvárásait.

Ennek a feszültségnek a titka az akkord tercének kihagyásában rejlik, abban a hangban, amely jellemzően meghatározza, hogy egy akkord dúr vagy moll hangzik-e. Ha ezt a hangot eltávolítjuk, és szekundára vagy negyedre cseréljük, a felfüggesztett akkord a harmonikus kétértelműség állapotában lebeg, és várakozásban tartja a hallgatót a feloldás pillanatáig.

A felfüggesztett akkordok szerepe a zeneelméletben

A zeneelméletben a felfüggesztett akkordok elengedhetetlen eszközei a zeneszerzőknek, érzelmi mélységet és összetettséget adnak a kompozícióhoz. Ezek az akkordok a várakozás, a feszültség érzetét, vagy akár a szelíd, túlvilági nyugalmat idézhetik elő. Ez különösen igaz az olyan műfajokra, mint a jazz, ahol a felfüggesztett akkordmenetek kifinomultságot és gazdagságot kölcsönöznek a harmóniának.

Azok számára, akik zongorázni tanulnak, kulcsfontosságú, hogy ne csak felismerjék és lejátsszák a felfüggesztett akkordokat, hanem megértsék, hogyan oldódnak fel egy harmonikus környezetben. Ez nem csak az egyes akkordok gyakorlásáról szól, mint például a felfüggesztett E vagy F; arról van szó, hogy lássuk, hogyan illeszkedik mindegyik a darab nagyobb harmonikus szerkezetébe, alakítja érzelmi és tonális atmoszféráját.

A felfüggesztett akkordok szerepe a zenei kompozícióban

Klasszikus zene: A feszültség alapjai

A klasszikus zenében a felfüggesztett akkordokat az érzelmek széles skálájának kifejezésére használják – a szelíd melankóliától az intenzív feszültségig. Az olyan zeneszerzők, mint Bach és Mozart, gyakran alkalmaztak felfüggesztett akkordokat, különösen a sus4-et, hogy végigvezessék a hallgatókat a darab érzelmi utazásán. A klasszikus kompozíciókban használt felfüggesztett D-akkord felfokozott várakozást kelthet, mielőtt egy békés D-dúr akkordba fordulna, megkönnyebbülést és lezárást kínálva.

Jazz és modern zene: a határok kiterjesztése

A jazzzenészek és kortárs zeneszerzők gyakran használnak felfüggesztett akkordokat, hogy összetett variációkkal gazdagítsák a harmóniát. Például egy hetedik vagy kilencedik hozzáadásával egy felfüggesztett C akkordhoz egy mély, réteges hangzás jön létre, amely a jazz fémjelévé vált. A modern rockban és popban a sus akkordokat gyakran használják textúra és drámaiság hozzáadására. Egy felfüggesztett G akkord egy rockballadában vagy egy A sus akkord egy popdalban erőteljes akcentusként szolgálhat a refrén előtt, emlékezetes és drámai hatást keltve.

Felfüggesztett akkordok a filmzenékben

A filmzenében a felfüggesztett akkordokat gyakran használják a hangulat megteremtésére és az érzelmi hangsúlyok fokozására. Például egy E-sus akkord feszültséget adhat egy thriller jelenethez, míg az F-sus akkord csodálatot kelthet egy fantasy filmben. Ezek az akkordok segítenek kiemelni a jelenet atmoszféráját, harmonikus mélységet adnak, és érzelmi határokat hoznak létre.

Felfüggesztett akkordok a folyamatokban és az átmenetekben

A zenészek, különösen a zongoristák számára elengedhetetlen, hogy megértsék, hogyan építsenek bele felfüggesztett akkordokat a folyamatokba a várakozás és a dráma megteremtéséhez. Egy tipikus ii-VI progresszióban például a V akkord helyettesíthető V-sus akkorddal, mint a G-sus, ami egy extra feszültségréteget ad hozzá, mielőtt az I akkordhoz fordulna. Ez a technika fokozza a progresszió érzelmi mélységét, kifejezőbbé téve azt.

A felfüggesztett akkordok a kompozíciókon belüli átmeneti elemekként is döntő szerepet játszanak, és végigvezetik a hallgatót a darab különböző szakaszain. Például egy zeneszerző használhat egy felfüggesztett D akkordot, hogy zökkenőmentesen váltson át versből a kórusba, ahol a sus akkord feloldatlansága egy csipetnyi várakozást ad a fő téma kibontakozása előtt.

Gyakorlati alkalmazás: felfüggesztett akkordok lejátszása

Felfüggesztett akkordok lejátszásának technikái

A felfüggesztett akkordok elsajátítása magában foglalja a hangzásuk megértését a különböző hangszereken. Például a C-sus vagy a G-sus akkordok zongorán történő lejátszásához speciális ujjhelyzetre van szükség, amely eltér a szokásos akkordoktól. A kezdőknek, akik olyan tanulási eszközöket használnak, mint a Skoove, hasznosak lehetnek a vizuális útmutatók és gyakorlatok, amelyeket kifejezetten arra terveztek, hogy megismerjék ezeket az akkordformákat.

Improvizációs tippek: Munka mérlegekkel a felfüggesztett akkordok körül

A felfüggesztett akkordokkal, mint például a D-sus vagy az E-sus, a kreatív lehetőségek világát nyitja meg. A zongoristák és gitárosok különféle skálákat fedezhetnek fel, amelyek kiegészítik a felfüggesztett akkord egyedi hangzását. Például egy Mixolydian skála használata egy felfüggesztett akkord felett olyan mozgás- és felbontás érzetet kelt, amely tökéletesen működik szólókban jazz vagy rock környezetben.

A felfüggesztett akkordok improvizációba való beépítéséhez gyakorlott fülre és annak megértésére van szükség, hogy ezek az akkordok hogyan hatnak egymásra egy kulcson belül. A gyakorlás és a kísérletezés, amelyet olyan erőforrások támogatnak, mint a Skoove, elengedhetetlenek ennek a készségnek az elsajátításához.

A felfüggesztett akkordok művészi hatása

A felfüggesztett akkordok a feszültség és a felbontás jellegzetes keverékével kritikus szerepet játszanak a kompozícióban és az előadásban egyaránt. Nem csupán elméleti koncepció, hanem gyakorlati eszköz, amellyel a zenészek érzelmi mélységet és szerkezeti változatosságot adhatnak munkájukhoz.

A zenehallgatók számára, különösen Észak-Amerikában és Nyugat-Európában, a felfüggesztett akkordok elsajátítása egy lépés a kifejezőbb és érettebb játék felé. A C-sus és a G-sus közötti árnyalatok megértése zongorán, vagy az E-sus akkorddal való kísérletezés gazdagíthatja hangzásukat és egyedi stílust alakíthat ki.

Végső soron a felfüggesztett akkordok igazi értéke abban rejlik, hogy képesek kiszélesíteni a zenész kreatív palettáját. Módot kínálnak a zenei feszültséggel és felbontással való kísérletezésre, dinamikusabbá és vonzóbbá téve a zenét. Minden törekvő zenész számára a felfüggesztett akkordok ügyes használatának képessége értékes eszköz, amely nemcsak a technikáját fejleszti, hanem a hallgatóság hallgatási élményét is.

Sus akkordok használata a jazzben

A klasszikus zenéhez hasonlóan a sus akkordok a jazzben is átmeneti feszültséget és késleltetett felbontást keltenek. A klasszikus zenétől eltérően azonban ez a felbontás gyakran nem a tónusos akkordhoz vezet, hanem egy domináns szeptimakord felé. Ez a megközelítés egyedi jazz ízt ad a progresszióhoz, harmonikus rugalmasságot biztosítva és kiszélesíti a zenei palettát.

Tekintsünk egy példát, ahol a sus akkordok domináns akkordokra oldódnak fel, a kvint kör mentén haladva. Itt láthatjuk, hogyan változik az akkordszerkezet a sus és a domináns 7 között, következetes mintát követve: az akkord egyik hangja – jellemzően a 4 – leesik a 3-ra, létrehozva az átmenetet a dominánsra.

Egyelőre ne összpontosítson túl sokat az itt használt hangvezetésre – erre később még visszatérünk –, hanem figyelje meg, hogy egyetlen hang eltolódik a sus akkord és a következő domináns akkord között. Ez az egyszerű, de hatékony mozdulat sima, de kifejező mozgást kölcsönöz, ami annyira jellemző a jazz akkordmenetekre.

Sus Chord mint átmenet a ii-V folyamatokban

A sus akkord jól működik átmenetként az ii-V fokozatokban, közös vonásaik vannak a moll ii akkorddal és a V7 akkorddal is. A C kulcsában ez az összefüggés a következőképpen szemléltethető:

• Az ii és a V-sus akkordok ugyanazokat a hangokat tartalmazzák, kivéve a gyökeret;
• Amint azt korábban megjegyeztük, a V-sus és a V7 csak egy megjegyzésben különbözik: a 4-es, amely a 3-asra bontja, létrehozva az elmozdulást a domináns felé.

Tekintsünk egy példát egy ii-V progresszióra C-ben egyszerű háromhangú hangzást használva.

Az ii-V fokozat első ütemében két hang egyszerre mozog: az ii akkord hetedike feloldódik a V7 harmadára, és a gyökök is változnak. A második ütemben azonban ugyanazok a hangok egyenként mozognak, és közbenső lépésként egy sus akkordot vezetnek be. Ez a megközelítés gördülékenyebbé és egyenletesebbé teszi a folyamatot, fokozza az átmenetet és lágyabb felbontást biztosít.

Az emelt akkord, mint felfüggesztés a VI (vagy vi) előtt

Ahogy a sus akkord hídként szolgálhat ii és V között, közvetlenül megelőzheti a V akkordot, még az ii nélkül is. Ez finom harmonikus feszültséget hoz létre a felbontás előtt, és további mélységet ad a folyamatnak.

Próbálja ki ezt a technikát bármely VI-s ritmusban – kellemes belső mozgást hoz létre a hangok között, így a hang simábbá és kifejezőbbé válik.

Sus akkord átmenet használata ii-VI folyamatokban

Az ii-V és VI progresszió elemeinek kombinálásával egy szabványos ii-VI szekvenciát simább és kifejezőbb ii-Vsus-V7-I ritmussá alakíthat át. Ez az átmenet finomságot ad, és érdekes harmonikus útvonalat hoz létre a kezdeti akkordtól a tonikig.

A ritmuson belüli mozgás fokozása érdekében kísérletezzen a domináns szeptim akkord különböző kiterjesztésével. Például egy G13b9 akkord hozzáadása extra mélységet és gazdag színt hozhat a végső felbontásba.

A Sus akkordok használatának egyéb módjai

Mint tudjuk, a sus akkordoknak sok jellemzője van az ii és V7 akkordokkal. Nemcsak zökkenőmentes átmeneteket hozhatnak létre ezen akkordok között, hanem helyettesíthetik bármelyiket.

Kísérletezzen kedvenc dallamainak lejátszásával, és néhány domináns és másodlagos domináns akkordot szusz akkordokkal helyettesít. Ez megőrzi a darab eredeti hangulatát, miközben egy finom frissességet ad hozzá.

A modernebb jazzben, olyan zenészeknek köszönhetően, mint Herbie Hancock, a sus akkordok önálló hangzássá fejlődtek, nem pedig pusztán helyettesítések vagy kadencia részei. Ha ezt a megközelítést működés közben szeretné hallani, hallgassa meg a Maiden Voyage-t, ahol a sus akkordok központi szerepet játszanak a hangzás meghatározásában.

Hogyan szólaljunk meg egy Sus akkordot zongorán

Számos klasszikus és jazz technika létezik a sus akkordok megszólaltatására zongorán. Kezdjük egy alapvető klasszikus triád megközelítéssel, majd térjünk át a fejlettebb jazz hangosításokra.

Klasszikus megközelítés a sus akkord megszólaltatásához

Bár ez a példa egyértelműnek tűnhet, bemutatja, hogyan használták a múlt zeneszerzői a felfüggesztett határozatokat. A klasszikus darabokban, mint például a Bach-korálok vagy a Beethoven-szonáták, hasonló technikákat találhatunk, amelyek a megoldás előtti várakozás érzését közvetítik.

Egy Sus akkord megszólaltatása perjel akkordként

Amikor először tanultam meg a jazz sus akkordokat, megtanítottak, hogy slash akkordként közelítsem meg őket. Két fő módja van a sus akkord ferde akkordként történő megszólaltatásának, és bár kissé eltérnek egymástól, hasonló hangzásúak:

• Játssza le a sus akkord gyökerét a bal kezében, és egy dúr triádot egy egész lépéssel lejjebb a jobb kezében (pl. G a basszusban és egy F-dúr hármas);
• Játssza le a sus akkord gyökerét a bal kezében, és egy moll szeptimakordot egy kvint alatt a jobb kezében (pl. G a basszusban és D-7 a jobb kezében).

A gazdagabb hangzás érdekében a bal kéz gyökérét helyettesítheti egy domináns szeptim akkorddal. Ezzel a perjel akkord teltebb, poliakkordos változata jön létre, amely hangerőt és mélységet ad az akkordnak.

Melyik skálát használja a sus akkordhoz

Számos megközelítés létezik a sus akkordok feletti improvizációra. Az arpeggio és a különböző skálák használata segíthet feloldani ezen akkordok harmonikus gazdagságát. Fontos, hogy hangsúlyozd a 4. felbontást a 3.-ig, hogy mozgásérzetet adj a vonalaidnak.

Elsődleges skálák sus akkordokhoz

• Főbb módok : Válasszon módot az akkord alapján, amelyre a sus akkord feloldódik. Például: Ha a Csus Cmaj7-re oldja fel, használja az Ion-módot (nagy skála). Ha a Gsus feloldódik G7-re, használja a Mixolydian módot;
• Helyettesítések : Ha egy sus akkordot használnak egy másik akkord helyettesítésére, próbáljon meg olyan skálát használni, amely az eredeti akkordhoz is illeszkedik. Ez változatossá és mélyebbé teheti a hangzást;
• Pentaton skála : Próbáljon ki egy dúr pentaton skálát, amely egy negyeddel kezdődik a sus akkord gyökere felett. Legyen azonban óvatos a dúr pentaton gyökéren alapuló használatával, mivel ez tartalmazza a dúr tercet is.

Amint jól érzi magát ezekkel a technikákkal, a sus akkordok mozgást és változatosságot hoznak a játékba. Gyakorolj a különböző skálákkal és arpeggióval, amíg folyékonyan nem beszéled őket – ez segít kifinomult ütemek létrehozásában, és elegánsabb hangzást ad a vonalaidnak.