Swing ritmus

A swing olyan mélyen beleivódott a jazzbe, hogy az 1930-as években egy egész alműfaj, a „swing” alakult ki, amelyben gyakran nagy jazz zenekarok játszanak dinamikus darabokat. A swing ritmikai fogalma azonban túlterjedt a jazz gyökerein – ma már az olyan modern műfajokban is megtalálhatók az elemei, mint a hip-hop és az R&B, ahol a swing ritmusok új kifejezést találnak.

A modern producerek aktívan használják projektjeikben a swinget, kísérleteznek a DAW beállításokkal, és inspirációt merítenek a beatmaking úttörőitől, mint például J Dilla, aki a swing elektronikus interpretációiról vált híressé. Ha szeretnél egy kis élénkséget és ritmust adni a számaidnak, és a hallgatóidat az ütemre kapkodni, akkor érdemes megfontolni a swing beépítését a zenédbe.

Ebben a cikkben áttekintjük a swing zeneelméletét és történetét, valamint gyakorlati tippeket osztunk meg a dalírásban való felhasználásához.

Mi az a swing?

A zenében a swing a ritmus egy sajátos értelmezése, amelyben a nyolcadhangokat a hármas hangsúllyal játsszák, vágtató hangot keltve. A kifejezés a korai jazz olyan műfajára is utal, amely széles körben használja ezt a ritmikus stílust.

A swing és a jazz mélyen összefonódik – a „swing” kifejezést a jazz-zenészek alkották meg az 1930-as években, és onnantól kezdve egészen a hetvenes évekig a legtöbb jazz zenét ebben a stílusban adták elő. A swing a jazz stílusok széles skáláját fedi le, a hagyományos New Orleans-i jazztől a bebopig.

Swing zene elmélet

A swing megértéséhez egy kis zeneelméletre van szükség, különösen a nyolcadhangok és a triplett nyolcadhangok közötti különbségre. Bár a swing ritmusokat általában nyolcad hangként írják le, valójában hármashangként játsszák, a többire fektetve a hangsúlyt.

Egyszerűen fogalmazva, a swing jelölés ekvivalenciát teremt a ritmusközvetítés e két módja között.

A Swing kiemeli a visszaütést

A swing nem csak egy ritmikus stílus. Például Beethoven 9. szimfóniája is a triplett nyolcadoshoz hasonló ritmusokat használt, de ez a zene nem számít swingzenének. Ehelyett a hármasokat pontozott nyolcad- és tizenhatodhangként játszották, ami egy másik érzést kelt, amit a swingzene nem közvetít.

A 9. szimfónia második tételében különösen észrevehető, hogy a zenekar egyenletesen és pontosan játssza a hármasokat. Ez olyan ritmikai struktúrát hoz létre, amely eltér attól, ahogyan a jazz zenészek értelmezik a nyolcad hangokat, jellegzetes „swinget” adva nekik.

A fő különbség az artikulációban és a hangsúlyban van. A jazz-játékosok gyakran a gyenge ütemet hangsúlyozzák, kiemelve a taktus második és negyedik ütemét, ami swing hatást kelt. A klasszikus zenében általában az első és a harmadik ütemre helyezik a hangsúlyt, ami nem teszi lehetővé a swingre jellemző sima és ritmikus „swinget”. Tehát mitől különleges a swing zene? Sajátos ritmikai és artikulációs technikákat alkalmaz, amelyek a jazz ezen alműfajára jellemző egyedi érzést és atmoszférát teremtenek.

Swing ritmusok

A „swing” kifejezés a zenében a dobok, a basszusgitáros és az együttes egyéb hangszerei által játszott jellegzetes ritmusokra utal. Ezek a ritmusok a nyolcad hangokat nem hagyományos módon, hármasként kezelik, egyedi ritmusmintát adva a zenének, amit swingnek neveznek.

A hangsúly a 2. és 4. ütemen van

A legtöbb jazzhez hasonlóan a swingzene is a második és negyedik ütemet hangsúlyozza, létrehozva az úgynevezett „backbeat”-et. Ez a ritmikus hangsúly a swing kulcsfontosságú eleme, megkülönböztetve a klasszikusabb triplett szerkezetektől, amelyek jellemzően az első és a harmadik ütemet hangsúlyozzák.

Basszusvonalak

A nagybőgőn vagy zongorán játszott állandó basszusvonal megteremti az egész együttes ritmikai alapjait. Ez a „sétáló” basszus egyenletes ütemet hoz létre, amellyel szemben az improvizáció kibontakozik.

Improvizáció a Swingben

A jazz többi stílusához hasonlóan a swing is gyakran tartalmaz improvizációs elemeket, akár vokális, akár hangszeres részekben. Gyakran használják a call-and-response technikát, amely élénkséget és dinamikát ad a zenének.

Technikai szinten nincs egyetlen helyes módja a swing játéknak. A swing kompozíciók összetett ritmusait és keveredését gyakran nehéz papíron pontosan jelezni, és a nyolcadhangok hármasként való értelmezése csak egy lehetséges értelmezés.

A hármasok megértése: Swing ritmus

A swing stílus elsajátításához alapvetően fontos tudni, hogyan kell játszani és számolni a hármasokat. Sok dzsesszjátékos úgy találja, hogy a swing-hármasok művészetének jobb megértésének legegyszerűbb módja, ha kiválaszt egy emlékezetes ritmikus kifejezést, ahelyett, hogy a hangjegyekből próbálná megérteni a swing érzését.

Az egyik ilyen kifejezés a „Chew to-bacca”, amely Billy Briggs Chew Tobacco Rag című bluesdalából származik:

Amikor Briggs a „Chew to-bacca, Chew to-bacca” című dalt énekli a refrén második felében, jó ötletet kaphat arról, hogy a hármasikrek hogyan szólnak a swing zenében.

Hármasok elsajátítása: The Swing Rhythm

A swing stílus megismeréséhez fontos megtanulni, hogyan kell játszani és számolni a hármasokat. Sok dzsesszzenész számára a legkönnyebben fülbemászó mondatokon keresztül emlékezhet a triplett ritmusra, nem pedig a hangjegyeken keresztül próbálja megérteni a swinget. Ilyen például a „Chew to-bacca” kifejezés Billy Briggs „Chew Tobacco Rag” című bluesdalából. Amikor Briggs ezt a sort énekli a kórusban, könnyen megérthető, hogy a hármasoknak hogyan kell szólniuk a swing zenében.

A swing művészi értelmezése

A valódi swing ritmust nehéz hangokban átadni, mivel túlmutat a zeneelmélet szigorú keretein. A swing játék inkább értelmezés és a zenész személyes stílusa kérdése. Amikor megtanulod hallgatni a swinget, észre fogod venni, hogy a különböző dobosok a maguk módján értelmezik azt, hangsúlyokkal és ritmikus szünetekkel játszanak.

Például a híres dzsesszdobos, Art Blakey „Moanin'” című számában klasszikus swinget mutat be egyenletesen elosztott nyolcadhangokkal. Játéka tökéletesen illeszkedik a swing ritmusba. Ugyanakkor egy másik híres dobos, Elvin Jones feszes swingjéről ismert, ahol a negyedhangok a tizenhatod hangokhoz közelítenek. Stílusa élesebben hangzik, és az egyenes tizenhatodos hangokra hasonlít, majdnem úgy, mint Beethoven!

Ha ez megzavar, próbálja meg összehasonlítani Elvin Jones „Fél és fél” című művét Art Blakey „Moanin”-jával – mindkettőt swing ritmusban játsszák, de a dobosok hangja teljesen más, sokféle swing interpretációt mutatva be.

Játszani a repedésekben

A swing ritmusnak ez az egyedülálló megközelítése a bebop és a hard bop korszakból származik. Az olyan dobosok, mint Elvin Jones, akik mesterei voltak a swing-technikának, egy sajátos stílust játszottak, amit úgy hívnak, hogy „playing in the cracks”. Ez a kifejezés olyan teljesítményt ír le, amely valahol a teljes lendület és a teljes egyenes ütés közé esik. Ma ezt a kifejezést a producerek és előadók egy adott játékstílus leírására használják.

A „play in the cracks” lényegében azt jelenti, hogy a swing érzés valahol a triplett és az egyenes nyolcadhangok között jön létre.

Tehát egy repedt ritmikus groove valahol a hagyományos swing és az egyenes nyolcadhangok között lenne. Ha megkérsz egy dobost, hogy repesztetten játsszon, akkor arra gondolsz, hogy a játékának valahol az egyenletes és a swing ritmus között kell lennie. Ez a stílus sok ügyességet és több órás gyakorlást igényel a kívánt hangzás eléréséhez.

Repedt stílusbefolyás a hip-hopra

Az olyan producerek, mint J Dilla és a modern dobosok, mint Chris Dave és Karriem Riggins, a jazzdobolás hagyományaiból merítettek ihletet, és friss hangulatot hoztak a hip-hopba. Dilla mestere volt a repedezett hip-hop ütemek létrehozásának, ami az ő jellegzetes hangzásává vált.

Riggins és Dave, Dilla utódai a megszokott hip-hop ritmusokat értelmezik újra, és szokatlan, váratlan pergő slágereket adnak hozzá, amelyek egyenetlenségeik ellenére is megőrizték a robotszerű és egyenes karaktert. Harmonikusan megszólaló swing hangzás létrehozása művészet, és a modern jazzdobosok nagy figyelmet fordítanak a swing és hip-hop groove új megközelítésének kidolgozására.

Dave munkájának egy példája bizonyítja, hogy képes pontosan tartani az ütemet, ami különlegessé teszi a játékát. Ez megerősíti, hogy a dobosok úgy döntenek, hogy saját egyedi hangzást adnak ki, és a swinget művészetté alakítják.

Swing az elektronikus zenében: House, Techno és Breakbeat

A swing megtalálta az utat az elektronikus zenében, befolyásolva olyan műfajok ritmikai mintáit, mint a house, a techno és a breakbeat. A swing hatás egyedi emberi érintést és táncolható groove-ot ad a mechanikus, precíz ritmusokhoz.

A house zenében a swinget szinkronizált ritmusok létrehozására használják, ahol a bömbölő hi-kalapok és pergődobok érdekessé teszik a basszusdob egyenletes 4/4 ütemét, fokozva a műfaj táncolható jellegét. Klasszikus példa erre Kerry Chandler „Atmosphere”, ahol a swing izgalmas összjátékot teremt az ütős elemek között.

A technóban a swinget finomabban alkalmazzák, gyakran a hi-hatokra, shakerekre vagy más ütős elemekre összpontosítva dinamikus mozgást teremtve a pályán. Példa erre Jeff Mills „The Bells”, amely bemutatja, hogy a swing miként tud mélységet és textúrát adni a techno zenének.

A Breakbeat, amelynek gyökerei a hip-hopban gyökereznek, erőteljesen használja a mintavételezett funk dobokat, így a műfaj sajátos dobhangzást ad. A szinkronizált ritmusok, mint például a The Prodigy „Break & Enter”-jében, megmutatják, hogyan tud a swing energikus és ritmikusan gazdag hangzást létrehozni.

Ha swinget szeretne hozzáadni elektronikus sávjaihoz, kísérletezhet a DAW swing vagy groove beállításaival. A lengésszázalék módosítása megváltoztathatja a ritmikus érzetet, és új színeket adhat a kompozíciókhoz. Ne felejtse el megtalálni az egyensúlyt a mechanikai precizitás és az élénk emberi játék között, hogy életet és energiát adjon számainak.

Hogyan sajátítsuk el a swing ritmusokat

Ha meg akarsz tanulni swing ritmusokat játszani, a legjobb módszer a gyakorlás. Hallgassa meg, játsszon együtt, sőt próbálja meg átírni nagyszerű jazz- és blueszenészek műveit. Art Blakely korábban említett száma kiválóan alkalmas improvizációra, mivel shuffle ritmusa teljes mértékben átadja a swing karakterét.

Íme három tipp, amelyek segítenek elsajátítani a swing ritmusokat:

1. Rágj dohányt

Van egy jazz vicc, ami így szól: „Miért nem szívnak a bluesemberek? Mert szeretnek dohányt rágni, dohányt rágni, dohányt rágni.” A vicc a swing nyolcadhangos ritmusán játszik, ahol a „bakkah” hangsúlyozása a ritmus egyenetlenségét hangsúlyozza. Tehát legközelebb, amikor megpróbál hintázni, ismételje meg ezt a mondatot magában. A dohány egyébként káros az egészségre, ezért használd a ritmusra a kifejezést, de ne szó szerint vedd!

2. Spang-a-lang

A „Spang-a-lang” kifejezés a dobosok által használt cintányér alapvető swing ritmusának leírására szolgál. Ha megkérsz egy dobost, hogy játsszon „spang-a-lang”-t, azonnal tudni fogja, mire gondol. Próbáld meg lejátszani ezt a ritmust és annak variációit a cintányéron, és adj hozzá kitöltéseket a pergő- és basszusdobhoz.

3. Gyakorold a Backbeat ékezetes hármasokat

Ha nehéz számodra a swing, térj vissza az alapokhoz, és gyakorold a tapsolást vagy a hármasjátékot. A swing-hármasok elsajátításának legjobb módja a második és a negyedik ütem 4/4-es ütemben történő kiemelése.

Tánc a swing ritmusra

A swingzene fontos helyet foglal el a modern zenei kultúrában, hiszen a ritmus alapja olyan műfajokban, mint a jazz és a blues. Ezekből a műfajokból született viszont a rock and roll, az R&B és a hip-hop. Ezért fontos, hogy a zenészek és producerek tanulmányozzák, megértsék és érezzék a swing ritmusait, hogy gazdagítsák játékukat, dalszerzésüket és zenei produkciójukat.

Most, hogy egy kicsit többet tud a swing történetéről, és van ötlete annak tanulmányozására, keressen néhány jazzlemezt, és merüljön el az Önt inspiráló swing hangulatban!

Gyakran ismételt kérdések a swing zenével kapcsolatban

Ha továbbra is problémái vannak a swing ritmusok megértésével, íme néhány gyakran ismételt kérdés, amelyek segíthetnek megérteni:

Mi az a swing jazz?

A swing általában egy sajátos ritmushangulatra utal a jazz zenében, ahol a nyolcad hangokat hármasként értelmezik, jellegzetes vágtató ritmust hozva létre.

Mi az a swing érzés?

A swing-feeling a ritmus értelmezésének jazz-technikája, ahol a nyolcad hangokat triplettekként játsszák, s így a swing néven ismert egyedi groove-ot hoznak létre.

Mi a különbség a swing és a jazz között?

A swing zene a jazz egyik alműfaja, amelyet gyakran kifejező ritmikai minősége és big band teljesítménye jellemez. A jazz pedig egy tágabb kategória, amely számos alműfajt tartalmaz.

A swing zene továbbra is jelentős hatással van a modern zenei stílusokra. Ha maga a műfaj már nem is annyira elterjedt, elemei a groove-orientált zene új korszakának szerves részévé váltak.